A sors

Várom a sorsom.

De mi az vajon?

Amit én választok vagy

Ami felől én döntöttem, mielőtt jöttem,

És lakni kezdtem e testben, mi tőlem

Messze állt szörnyen.

 

De mégis itt vagyok,

Élek, ragyogok, a ragyogó élet vagyok

Ami sokszor nem ragyog,

Sötét van és én kint szaladok,

A célba sosem érkezem meg

Ezért inkább maradok bent,

Legközeleb lehetnék fent és lehetnék lent,

De hol az a hely ahol valaki megment?

 

Még mindig keresem,

Még nem találtam rá,

Ha el vagyok veszve,

Egy megmentőre várok lesve.

Sajnos elmúltak napok, évek, utána keresve,

Meguntam várni egész nap, míg eljött az este.

A megmentő bennem van elrejtve!

Bennem lakozik,

bármikor aktiválhatom és megmutatkozik.